m7 akkordok a bartóki tengelyrendszerben

A bartóki tengelyrendszer szerinti szubdomináns és domináns akkordok alaphelyzetben X7 és Xmaj7 akkordok.

De létezik olyan eset is, amikor ezekre a fokokra Xm7 -es akkordokat fogunk. Ennek magyarázata a következő: a fogott Xm7 -es akkord után egy olyan akkordnak kell következnie a hangnemcsoportból, melynek a saját dúr hangnemében a fogott bartóki Xm7 -es akkord a III. fokú domináns pozíciót tölti be. Így ez az akkord tud oldódni az új dúr hangnem I. fokú tonikájára.

Ezzel a rendszerrel létrehozunk egy speciális váltódomináns formációt (dúr III-I, dúr VI-I).

Abban az esetben, ha az eredeti hangnemcsoportban nincs benne az új dúr hangnem a I. foka, akkor a bartóki akkord nem használható Xm7 -esként.

III-I váltódomináns formációk

VIb szubdomináns III. fokra

C -ben nézzünk egy bartóki VI♭ SZD akkordot, azaz A♭m7 -est.

Hogy eldöntsük használható-e, az A♭m7 -et valamilyen dúr hangnem III. fokára helyezzük, azaz E -ben vagyunk. Ebben a hangnemben zárlatként jól működik, ha az A♭m7 dominánsról oldunk E vagy Emaj7 tonikára.

Tehát az A♭m7 - E vagy A♭m7 - Emaj7 akkordpárt tegyük át C a hangnemcsoportba és nézzük meg, hogy működik-e. Mivel az E akkord a párhuzamos moll V. fokán szerepel, ezért létrehozhatunk C hangnemben egy VI♭m7 -moll V váltódomináns formációt. Funkció szerint a VI♭m7 szubdomináns, az E pedig domináns funkciójú lesz (mert a moll V. fok domináns).

Ebből felépíthető a következő harmóniamenet:

Tehát bármilyen dúrban vagyunk, a VI♭m7 - III akkordok SZD-D funkcióval használhatóak.

IIb domináns III. fokra

C-ben a bartóki II♭ domináns akkord D♭7 vagy D♭maj7 lehet. Ha ezt mollosítjuk, D♭m7 -et kapunk.

Ha ezt IIIm7 -esként kezeljük, akkor A -ban kell legyünk. Mivel se az A , se az Amaj7 nincs benne a C hangnemcsoportban, ezért váltódomináns formációt sem tudunk létrehozni. Így a bartóki II♭ domináns nem mollosítható.

VIIb domináns III. fokra

C -ben a bartóki VII♭ D akkord B7 . Ez mollosítva a Bm7 .

A Bm7 a F♯ III. foka. F♯ és F♯maj7 sincs a C hangnemcsoportban, ezért a bartóki VII♭ domináns sem mollosítható.

III domináns III. fokra

C -ben a bartóki III D akkord E7 . Ez mollosítva az Em7 , ami a hangnem eredeti III. foka. Innentől a rendszer értelmét veszti.

II szubdomináns III. fokra

C -ben a bartóki II SZD fokkal ugyanaz a helyzet, mint a III D fokkal.

VII szubdomináns III. fokra

C -ben a bartóki VII SZD akkord H°7♯ . Ez mollosítva a Hm7 .

A Hm7 a G III. foka. A G a C V. fokán szerepel.

Tehát bármilyen dúrban vagyunk, a VIIm7 - V akkordok SZD-D funkcióval használhatóak.

VI-I váltódomináns formációk

VIb szubdomináns VI. fokra

C -ben a bartóki VI♭ SZD akkord A♭maj7 . Ez mollosítva az A♭m7 .

Az A♭m7 a C♭ VI. foka. Ebből a hangnemből az I. fokú C♭ ( H ) benne van a C hangnemcsoportban.

Ebből felépíthető a következő harmóniamenet:

Tehát bármilyen dúrban vagyunk, a VI♭m7 - VII akkordok SZD-SZD funkcióval használhatóak.

IIb domináns VI. fokra

C -ben a bartóki II♭ domináns akkord D♭7 vagy D♭maj7 lehet. Ezt mollosítva D♭m7 -et kapunk.

A D♭m7 / C♯m7 az E VI. foka. Ebből a hangnemből az I. fokú E az AM V. foka, vagyis benne van a hangnemcsoportban.

Tehát bármilyen dúrban vagyunk, a VI♭m7 - III akkordok SZD-D funkcióval használhatóak.

VIIb domináns VI. fokra

C -ben a bartóki VII♭ D akkord B7. Ez mollosítva a Bm7 .

A Bm7 / A♯m7 a C♯ VI. foka. Ebből a hangnemből az I. fokú C♯ nem szerepel a hangnemcsoportban.

III domináns VI. fokra

C -ben a bartóki III D akkord E7 . Ez mollosítva az Em7 , ami a hangnem eredeti III. foka. Innentől a rendszer értelmét veszti.

II szubdomináns VI. fokra

C -ben a bartóki II SZD fokkal ugyanaz a helyzet, mint a III D fokkal.

VII szubdomináns VI. fokra

C -ben a bartóki VII SZD akkord H°7♯ . Ez mollosítva a Hm7 .

A Hm7 a D VI. foka. A D az A mel.moll. IV. foka, vagyis benne van a hangnemcsoportban.

Tehát bármilyen dúrban vagyunk, a VIIm7 - II akkordok SZD-SZD funkcióval használhatóak.