Pillérhangon kívüli ütemindítás

Van olyan eset, amikor az adott akkordra megszólaló első dallamhang nem az akkord pillérhangja lesz, hanem a pillérhangokon kívüli, hangnemben szereplő hangköz.

A dallamban megszólaló első hangra felépített, hangnemben szereplő hármashangzatban szerepelnie kell a kíséret alaphangjának (ami tercként vagy kvintként lehetséges).

Példa

C hangnemben Dm D - F - A szól a kíséretben.

H -val vagy G -vel indíthatjuk a dallamot:

• H esetén arra egy VII fokú H° ( H - D - F ) akkordot tudunk építeni, amiben a D és F hangok szerepelnek a kísérőakkordból
• G esetén arra egy V fokú G ( G - H - D ) akkordot tudunk építeni, amiben a D hang szerepel a kísérőakkordból

Alkalmazás

Egy zárlaton belül csak közvetlenül a záró tonika előtti ütemben szabad használni. Ha több tonika is van a zárlat végén, akkor bármelyiket tekinthetjük zárónak.

Vagyis pl. Em - G - C zárlat esetén csak a G alatt használható.

De egy Em - Em - Em - G - G - G - C - C - C esetén az utolsó G , illetve az első és második C esetén is, de egyszerre csak az egyiknél.

Ennek a pszichológiája az, hogy a nem pillérhangos ütemindítás egy szokatlan jelenség, ami után a hallgató füle megnyugvásra vágyik. Mivel a zárlatot lezáró tonika pontosan ezt az érzetet hozza meg, így a dolog működik.

Azonban ha a megnyugvásig eltelő időt túlhúzzuk, az kellemetlen érzést kelt a hallgatóban.